Távhővezetékek a török kori pincerendszerben

Még a pécsiek közül is kevesen tudják, hogy a távhőszolgáltatás nem csak Kertváros és Uránváros lakótelepein érhető el, hanem a Belvárosban is.

A Modern Magyar Képtár Papnövelde utcai épületétől a városházán át a Palatinus szállóig, a dzsámiig és a színházig, a történelmi városközpont számos emblematikus épületét a PÉTÁV Kft. fűti. Felmerülhet a kérdés: merre futnak a távhővezetékek a különösen érzékeny, műemléki környezetben? A válasz: a föld alatt, részben a török kori pincerendszereket használva. 
A 70-es évek végén merült fel az ötlet, hogy a belvárosban a távfűtés bevezetésével lehetne a légszennyezettséget jelentősen csökkenteni. Először a hagyományos módon, a felszín alatt kiépített védőcsatornában kezdték meg a vezetékek fektetését a postától a Kossuth téren át a Széchenyi tér felé. Hamar kiderült azonban, hogy van ennél jobb, a műemlékek és a közlekedni akarók számára is kedvezőbb megoldás.
A városközpont, különösen a Széchenyi tér alatt ugyanis török kori pincék szövevényes hálózata húzódik. Az egykori szőlősgazdák azért építették a többszintes rendszert, hogy biztonságba helyezzék termésüket a fosztogatók elől. Most pedig új funkciót kaptak: közműalagútként ezekben futnak a távfűtés vezetékei. Ahol nem volt megfelelő pince – például a Munkácsy utca vonalán –, ott a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei hajtottak ki alagutat a vezetékek számára.
Az 1,4 kilométer hosszú belvárosi közműalagút-rendszer igazi technológiai kuriózum. Az országban sehol máshol nincs hasonló megoldás. Emellett praktikus és biztonságos is, hiszen már közel negyven éve gondoskodik az értékes műemlék épületek fűtéséről.